Csoportunk és önmagunk értékelése

Az utolsó alkalommal értékelést végeztünk a félév során nyújtott teljesítményünkről csoport-és egyéni szinten is. A rövid összefoglaló itt látható:

Minősítő értékelés

Választott könyv bemutatása

Választásunk egy környezetismeretes könyvre esett, ami 1996-ban íródott.

A könyv első felében vannak a biológiával kapcsolatos ismeretek és feladatok, míg a másodikban a földrajzi. A könyv egyik érdekessége, hogy munkafüzet és tankönyv egyben található meg, ami anyagi és fizikai könnyebbséget is ad a szülőknek és gyerekeknek.
Sok pozitív dolgot lehet szerencsére felsorolni, ebből emelnénk ki, hogy megfelelő mennyiségű kép található benne, amik legtöbbször színesek is. Ez nagyban segíti a tanulást, megértést. Ami említhető kicsi negatívumnak, hogy néha már talán túl sok is a kép (hozzáteszem ez nem mindig rossz dolog).
A tartalmat illetően mindannyian egyetértettünk abban, hogy kissé szűkszavú, valóban csak a lényeges dolgokat ír le és kevesebb érdekességet tartalmaz. Erre azért lenne nagy szükség, hogy a gyerkőcök figyelmét még jobban felkeltsük a témáról.
Ismét csak jó dolog, hogy a földrajzi ismereteknél, amikor egy-egy tájegységet dolgoznak fel, gyakran megemlítik az itt született magyar költőket és más híres magyart is. Ezáltal más tantárgyakból is kapnak néhány információt, ami szintén segítheti majd a későbbi tanulást.


Ezek alapján tehát elmondható, hogy alapjában egy jó könyvről van szó, de a fent említett negatív dolgokban még lehet változtatni a későbbiekben.

Módszer és tananyag

Módszerekből négyet választottunk ki, amelyeket a fotón is lehet látni. A módszerekkel szorosan összekapcsolódik a munkaformák. A sok közül a leginkább elterjedtebbek a következők:

1. frontális osztálymunka
2. egyéni munka
3. differenciált osztálymunka
4. csoportmunka
5. kooperatív munka

A témakörök közül ezt a négyet tartottuk a legfontosabbnak, de a többit sem vennénk ki a tantervből!

A módszerek legfontosabb célja, hogy látható eredménye legyen az oktatásban. A pedagógusok által elvárt követelmények ugyanis a különböző módszerekkel tehetők könnyebbé/ könnyebben tanulhatóvá. Ezért is tartjuk fontosnak a munkaformák folyamatos alkalmazását, a drámajátékokat, kutatásokat!
A pedagógus által használt módszerek akkor válnak igazán hasznossá, ha visszajelzést kapunk a diákoktól, akár szóban akár írásban. Természetesen külön módszernek lehet venni a tanulmányi kirándulásokat.

Motiváció

A motívum és a motiváció két szorosan összefüggő fogalom a pszichológiában.

„A motívum az élő szervezet és a környezet egyensúlyának egyik legfontosabb mutatója, amely jelzi az organizmus cselekvésre ösztönző szükségletének pillanatnyi állapotát. Az adott körülmények között, az adott időpontban a központi idegrendszer uralkodóvá (dominánssá) vált ingere, amely bizonyos elsődleges (organikus), illetve másodlagos (társadalmi, kulturális) szükségleteknek és azoknak és azoknak a környezeti ingereknek a szintéziséből áll elő, amelyek alkalmasak arra, hogy a fenti szükségleteket kielégítsék.” (Pszichológiai alapfogalmak kis enciklopédiája, 122. oldal, Tankönyvkiadó; Budapest 1984)

Ezekből a motívumokból épül fel a motiváció. Egyfajta hajtóerő, a latin eredetű movere igéből ered, aminek jelentése mozogni, mozgatni. Minden olyan cselekvést magába foglal, ami belső tényezőkön alapul. Ez határozza meg továbbá a szervezet aktivitásának mértékét és a viselkedés hatékonyságát.

Didaktikai szempontból is fontos a motiváció, mert jelentős befolyással bír a tanulás témakörében. Célja a tanulás során a figyelem és érdeklődés felkeltése valamint fenntartása. Motiváltság minden tanulóban van, s a pedagógus feladata, hogy ezt előhozza a tanulóból és fejlessze is azt. A motívumokból felépülő motivációt el lehet érni például külső ösztönzéssel, értékeléssel, vitákkal, sikerélménnyel, jutalmazással vagy büntetéssel.

A motivációnak két alapvető fajtája van:

-Belső motiváció: igazából ez jelenti a valós motivációt, hiszen ekkor az adott cselekvés végrehajtása saját magunknak okoz örömöt, boldogságot, s nem kell valamiféle külső ösztönző erő a feladat teljesítéséhez.

-Külső motiváció: ez a tulajdonképpeni büntetés/ jutalmazás, azaz valamilyen külső eszközt vonunk be hajtóerőnek. Hátránya, hogy hatása sokkal rövidebb ideig tart és a büntetés sokszor gátakat alakíthat ki a tanulóban.

Iskolánkban fontos feladat a megfelelő motiváltság kialakítása a tanulók és pedagógusok szemszögéből is. Legalapvetőbbek közé tartozik, hogy a tanító/tanár személyesen ismerje meg a tanulóit, képes legyen tanulói csoportokat kialakítani.

Érdekes kérdés az iskolában az osztályozási rendszer. Ha a pedagógus túl szigorúra veszi azt, akkor esetleges kudarcok érhetik a diákot, ami rossz irányba befolyásolja a tanulási folyamatát. Fel kell tehát állítani egy olyan szabályrendszert, ami minden esetben igazságos és elkerüli a kudarcok lehetőségét. Erre az a javaslat, hogy nem kell összehasonlítani az osztálytársak tanulmányi munkáját, hanem mindenkit a képességeihez mérten kell osztályozni és kiemelni a munkáját.

Természetesen ahhoz, hogy kialakuljon a belső motiváltság, meg kell velük értetni, hogy miért is van szükség tanulásra. Elmondhatjuk nekik, hogy azt, amit megtanulnak, képesek lesznek hasznosítani a mindennapi életben is. Ezekre érdemes hozni nekik rengeteg példát is!

Fentebb már esett szó a versenyeztetésről, összehasonlításról, de azt eddig nem hangzott el, hogy pozitív irányba is elfordulhat ez a cselekvés. Hatékonyan lehet végeztetni ezt akkor, ha mindenkinek ugyanakkora esélye van a győzelemre (ez hatványozottan fontos a HHH gyerekeknél). Ezért inkább én a csapatban való versenyeztetést javasolnám az egyéni helyett. Az is lényeges, hogy egy-egy csapat tagjait is úgy válasszuk meg, hogy teljes mértékben kiegyenlítettek legyenek az esélyek! Ilyen versenyes feladatnak lehet ajánlani a szimulációs játékokat, vitákat, érvelő esszéket, s ha lehet, a tanulmányi megmérettetést hanyagoljuk!

Ezeket az interaktív feladatokat azért is jó végeztetni, mert a gyerekek kedvelik azt, ha közvetlenül reagálhatnak egy témáról.

Ezeken felül előtérbe kell helyezni a képességfejlesztő feladatok megoldását, ami nemcsak arra szolgál, hogy fejlesszenek motorikus tevékenységeket, hanem, hogy érdekes, nem hétköznapi feladatok útján tudjuk fokozni a figyelmet, kíváncsiságot.

Iskolánk bemutatása (településsel együtt)

A településről:

A város neve Zöldorom, amely Debrecentől 13 km-re található. Fejlődő kisvárosnak tekinthető, erre később még kitérek. Az alábbi táblázat Zöldorom demográfiai eloszlását mutatja:

Népesség száma	12462 fő
Állandó népesség száma	12544 fő
Állandó népességből a 0-2 évesek száma	499 fő
Állandó népességből a 3-5 évesek száma	536 fő
Állandó népességből a 6-14 évesek száma	1685 fő
Állandó népességből a 15-18 évesek száma	802 fő

(Ezek az adatok 2007. december 31-én értendőek.)

A településen a népességvándorlás tekintetében inkább a bevándorlás van többségben az elvándorlással szemben. Ennek egyik oka a zajos Debrecenből való kiköltözés a nyugodt kisvárosba. Mivel a bevándorlás létszáma eléggé magas, ezért egyre nagyobb gondot fog okozni az óvodás és iskolás gyermekek elhelyezése és ellátása. Ezek alapján elmondható, hogy a város népessége növekvő tendenciát mutat.

Bevándorlások 2007-ben:

a, Állandó lakosság tekintetében:

Bevándorolt: 70 fő

Menekült: 1 fő

Letelepedett: 34 fő

Egyéb: 15 fő

b, Lakónépesség vonatkozásában:

Bevándorolt: 69 fő

Menekült: 1 fő

Letelepedett: 32 fő

Egyéb: 15 fő

A településen nagy arányban van jelen a munkanélküliség, összesen 1058 fő a regisztrált munkanélküliek száma a 2008-as adatok szerint. Ez az országos átlag kétszerese.

A város külterületekkel is rendelkezik, melyek a következők:

Terület	Lakosságszám
Alsószállás	8
Csukásdűlő	14
Dankótelep	24
Diósváridűlő	136
Jánostavadűlő	60
Kiscseredűlő	0
Ligetdűlő	100
Lugas	708
Melegoldal	51
Mikótelekdűlő	50
Dávidvölgy	1494
Tiszti lakótelep	49

A településen a legtöbb közszolgáltatás elérhető, ez alól kivétel a gyógytestnevelés, a családi napközi és a házi gyermekfelügyelet.

A Marcipán Iskoláról részletesen:

Az iskola egy központi épülettel és hat telephellyel rendelkezik. Ezek közül egy végzi a szegregáltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulók oktatását.

Általános iskolai tanulók száma	1192 fő
Magántanulók száma	5 fő
Sajátos nevelési igényű tanulók száma	63 fő
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma	336 fő
Napközis tanulók száma	320 fő
Osztálytermek száma	53
Osztályok száma	58

Ebből megállapítható, hogy kevesebb osztályteremmel rendelkezik az iskola, mint ahány osztály jelenleg van.

Az általános iskolát két részre kell osztani, egyik a normál tantervű, másik a gyógypedagógiai tagozat. Normál tantervűre összesen 1149 fő jár. Ebből 311 tanuló halmozottan hátrányos helyzetű (továbbra HHH). Gyógypedagógiai tagozatra összesen 43 fő jár, ebből 25 fő HHH.

Mind a hat telephelyen találunk HHH tanulókat, kiemelkedik ebből az ötös és hatos számú telephely, ahol a HHH tanulók aránya 65% és 58%.

Az iskolában összesen 102 pedagógus van. Ez megfelelő arány a diákok létszámához képest!!!

Alsó évfolyamosok száma: 623 fő, ebből 191 fő HHH.

Felső évfolyamosok száma: 569 fő, ebből 145 fő HHH.

Az iskola negatívuma, hogy nincs emelt szintű és két tanítási nyelvű oktatás sem. Pozitívum viszont, hogy van gyógypedagógiai tagozat. Gyógypedagógusok létszáma 6, ez oszlik el 2 fő oligofrén pedagógusra, 2 fő tanulásban akadályozottak pedagógiája szakosra és 1 fő logopédusra. Ebből viszont csak egy hatodik tanít gyógypedagógiai tagozaton, méghozzá egy tanulásban akadályozottakra specializálódó pedagógus.

Az iskola tanulói közül 63 fő sajátos nevelési igényű (továbbra SNI). Közöttük van diszlexiás -és súlyos magatartási és tanulási zavaros gyermek is. 20 fő integráltan, 42 fő szegregáltan oktatható. Az SNI tanulók segítségére vannak a fejlesztő pedagógusok és a logopédus. Ezen kívül differenciált képzésben is részesülnek!

A lemorzsolódás arányát vizsgálva az intézményben megállapítható, hogy az évfolyamismétlők száma az országos alatt van, kerekítve 1,8 %. A 250 óránál többet hiányzók száma sajnos az országos átlag felett van jóval!

Továbbtanulási mutatók:

Az eddigi statisztikák alapján kimondható, hogy a gimnáziumba jutók száma roppant alacsony, mindösszesen 16,8%. Ettől viszonylag jobb adatok vannak a szakközépiskoláról és a szakiskoláról. Ott 49% és 30% az arány. Legkisebb mértékben a speciális szakiskolák vannak, oda átlagosan 3,5%-a jut be. Egyik fontos cél tehát, hogy oly módon motiváljuk a gyerekeket, hogy a gimnáziumba jutók száma növekedjen a következő években.

A tanítás, oktatás mellett kiemelt feladat a tanórán kívüli programok léte. Ilyen a művészetoktatás, napközi, szakkörök, nyári táborok és erdei iskola. Ez utóbbi sajnos még nincs megvalósítva, de a többi már működik. Egy hátránya van, méghozzá az, hogy a HHH tanulók ezekben egyáltalán nem vesznek részt. Ezeken a területeken tehát szükséges különböző programok kidolgozása a jövőben!!! Erre azért is van szükség, hogy segítsük elő a tanulmányaikat.

Az iskola infrastruktúrája:

Eszköz/ létesítmény	Darab
Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba	6
Nyelvi labor	1
Szükségtanterem	6
Informatikai szaktanterem	3
Számítógép (min. P4 szintű)	31
Internet hozzáférése	31
Tornaterem	2

Ehhez hozzátartozik, hogy a nyelvi labor a központi épületben érhető csak el, tehát a telephelyi intézmények csak utazással tudják ezt igénybe venni. Az informatikai szaktanterem szintén csak a központi épületben van, de számítógépek vannak a telephelyeken is. Tornaterem sincs a telephelyeken, ezért ennek kialakítása is fontos feladatunk lesz.

SWOT-elemzés

A mai nappal elkészítettük a SWOT-elemzést. Ez a stratégiaalkotás folyamatának első lépése, mozaikszó, magyar megfelelője GYELV. Gyengeségek, erősségek, lehetőségek és veszélyek. Ezeket a szempontokat vizsgáltuk meg a Marcipán Iskolánál. Az eredmény az alábbi képen látható:

Bevezető

Kedves Olvasók!
A mai nappal indul blogunk!
Szerkesztők: Dudás Melinda, Csonka Rebeka, Potyondi Lídia, Hum Katalin, Fodor Eleonóra E. és Varga Dániel.
A március 12.:megalakult a csoportunk
A március 19.: virtuális iskolához névválasztás, blog létrehozása, technikai háttér megbeszélése, tervek előkészítése.